Szállodák Horvátországban fedett medencével

Azasztal, a lámpa, a szék, a könyv neve mind tudomásul vétetik, utánamondani ugyan nem akarják (mert nevetségesen hangzik), hanem mostmár ők kezdenek kérdezni ujakat. Szóval, egy kedves kis backfisch a Karolin, aki játszani éshancurozni is fog még a fiukkal. Hanem a fickók savanyú képet vágtak a dologhoz. Épen abban akorban vannak, (az -57- idősebbik gyerek Rákóczynál tart ahistóriában) amikor ez a mi fajtánk azt hiszi, hogy az egész világnem áll csak magyarokból és németekből. És hogy a németek pusztáncsak azért vannak, hogy a magyaroknak legyen kit megverni. Sőt az anézet is beléjük van már csöpögtetve (mert ellenzéki képviselők ismegfordulnak nálam), hogy már talán ez idő szerint se lenne elevennémet a földgolyóbison, ha nem azon mulna, hogy Bánffy nem engedhozzájuk nyulni.

Szóval egy soha el nem múló ellenségeskedés támadt a diákok ésDiákverő Lányi közt. Sok diákgeneráció az öreg irnokon tanult megverselni, gunyolódó pentametereket és hexametereket kanyaritván,melyeket skandálva kiáltoztak utána. – Hiszen persze, nem jól esik az embernek, ha az egyik ablakátbeverik, mivelhogy csak két ablaka van. De ha meggondoljuk, hogy azegyik ablakon épen annyit lát, mint a mennyit kettőn látott, hátakkor már mingyárt nem olyan baj, hogy beverik. A tót kocsis is megrendült, sopánkodott, átkozódott, fejétvakarta és elmagyarázta, hogy a gally először a lőcsben akadt megés megfeszülvén, onnan csapott roppant erővel a fiatal emberarcába.

Az egyik láncszem fonódik a másikba. Az azátkozott gyufaeset készitette igy ki az idegeimet. Eh, nem kellfélni – és fütyülni kezdtem, hogy ime, hát nem félek. Csakhogyhiábavaló minden önámitás (magát az ember ritkán tudja megcsalni)nem birtam a szememet levenni a borzalmas látványról, mely nemlehet verde casino ingyen pörgetés gamerellato.hu képzelődés. A ruhát rögtön felpróbálta a fiucska, – oh, hogy örült neki,szegény kis lelkem, – a nadrág pompás, a mellényke is, de a kabátothosszunak hagyták a saját akaratuk szerint.

Elvágta magát az állam, hogy több tesztet csinálhasson

Aztán egy huszár alakja bontakozott ki,disznón ülve, kivont karddal látszott nyargalni eleibe, hogylegázolja, hogy nyakát elvágja. Amonnan egymedve csörtetett, kiöltött nyelvvel. (Ez egy bokornak volt afigurája.) És a hány fa, annyi szörnyeteg. De nemcsak a kutyáknak volt őalkalmatlan; pusztitó kedve kiterjedt minden elevenekre ésholtakra. A mi csinytegy kilenc éves kis ördög kigondolhat, azt mind véghez vitte.

S fogták magukat a bosztohók és akövetkező évben már nem gyüjtöttek, hanem csak szálltak-szálltakvirágról-virágra és a virágok mindig nyiltak nekik, egyik bimbójáthányta, mikor a szirmait hullatta a másik. És mostmár, azt mondja Blózik, elszaporodtak a méhek Ausztráliában, százkaptár familia van már az egyből, de egyik se gyüjt semmit. Eleinte mindíg másokat protegált, ámbár emlitette, hogy maga issok gyerek apja és rossz viszonyok között él. Virágzó kocsmája volta belvárosban, de megbukott. Ha jól emlékszem, egy sovány asszonythozott egyszer magával, hogy ajánljam be a vasutakhoz, amenetjegyek szortirozásához, azt feleltem neki, hogy könnyebb egytevét a tű fokán körösztül hajtani, mint egy asszonyt bevinni ajegyszortirozáshoz. Máskor egy fiatal emberrel jött, a kielőléptetést akart – mert, ugymond, csak akkor veheti el a jegyesét(a gonosz szülék nem adják oda másképen).

(A homlokát vakarta és a kialudt pipájátszeliden leeresztette a karosszéke mellé.) Persze, persze,(nyugtalanul váltott egy pillantást az anyjukkal, aki a sülőbirsalmákat forditotta tulsó oldalukra a vigan duruzsoló tüzesvaskályha tetején). Mindenesetre Ovidius öcsém uram. S kihirdette legott a kapuján, hogy kirándulók számára (mert sokturista-társaság fordul meg a városban, a kik fölmennek a Szitnyáraés a távoli tárnákhoz) egy hegyi szamár kapható. – Tudod mit, Petrás – hörögte a pisetarius szenvedélyesen –befoglak a szamár mellé.

Valamielőhozódott igy-ugy az asszonyokról (hogy ugyan mit tudnak mindigaz asszonyokról locsogni). A Szurina Gábor mondott valamit, aMajzik is mondott egyet-mást, mire megszólalt a Szlanka Gyuri, hogyaz arcokra ő semmit sem ád. Itt van, teszem azt, a tanitóné,micsoda arca van annak s mégis milyen szép fehér a teste, mint apatyolat. S nagyot csettentett a nyelvével a Szlanka Gyuri.

• Egyikfészküket kiásta olyan érdeklődéssel, mint azok, a kik Pompejit ésHerkulanumot hozták fölszinre.
• Ezzel ott hagytam a trombitát s a villa felé indultam, hogy aszobámba menjek.
• Azoninnen várt a kutya, a Szlaby Pál gyümölcsösénél s gödröt kapart azelső lábaival.
• – Szakasztott igy volt az én időmben, szakasztott igy… Ugyanezeka talentumok, ugyanezek a methodusok.
• Azaz, hogy nem bácsi, dehogybácsi.

Állapot

S im csodák csodája, egyenesen oda esett az égő vége mellé,meggyúlt és égni kezdett tiszta, fehér lánggal, mint egy kisfáklya. Egy millióért sem vállalkoznám még egyszer megcsinálni. Az anyóka ravaszul a hátam mögé került valahogy s onnanintegetett nagy vállvonogatással és szemöldökrángatással az urának,amire az összenézett a Hanssal. A beavatott Hans ajkain egyröhej-féle mutatkozott, de csak egy percre, mint mikor a róka egykicsit kidugja a fejét a lyukból, aztán megint behuzza.

Miután szótár segélyével kibeszélgettük magunkat, én a folytonosszégyenkezésben azzal az eltökéléssel fogtam vele kezet, hogymingyárt holnap franciára kezdem tanittatni gyermekeimet. Ő pedigazzal az eltökéléssel búcsúzott, hogy a további munkáimat isleforditja. Aztán fázékonyan, kábultan huztam magamra a paplant és nememlékszem semmire többé, csak reggel keltem föl a rettentőujjongásra, amit Berci müvelt, látván „a én pohárom“ üvegcserepeita padozaton. – Köszönöm a kérdésedet, apám, mind megvagyunk, hála istennek.Hanem jó, hogy a gyerekekről szóltál, hadd kérdezzek valamit. Ki látott már valaha ilyen gyereket?

Otthon hetekig tartóideglázba esett s élet-halál közt lebegett sokáig. Az eperjesiorvos, aki gyógyitotta, nem sok reményt kötött hozzá. „Ha megél is– mondá – nehezen lesz épeszü ember.“ Lázálmai, borzalmas visiói,phantasmagoriái baljóslatu sejtelmeket ébresztettek. Hiszen ha a faluba megy, minden kisül.Aztán ott vár a kocsink, hát oda kell menni. Meglehet, belátta az alant porladozó tekintetes ur, mert többénem tett semmi kisérletet a megakadályozásra.